Családi Bölcsődék

Menu

Családi bölcsődék múltja és jövője – az ember, aki összekötötte őket: Dr. Mátay Katalin

Szerző: Nyári Szilvia  Dátum: 2024. 08. 20.

dijatado
A cikkhez használt kép forrása: kormany.hu 
Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Legutóbbi bejegyzések

Különleges alkalomból készült ez az interjú: augusztus 20 ünnepe alkalmából a bölcsődei szakma területén, az állami és a civil szervezetek napközbeni kisgyermekellátásban sikereket hozó, innovatív, meghatározó jelentőségű és példaértékű – félévszázados – elkötelezett szakmai tevékenységéért a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat állami kitüntetésben részesült Dr. Mátay Katalin, melyet a Vígadóban ünnepélyes keretek között vehetett át pénteken.

–     Köszönöm, hogy elfogadtad felkérésemet erre a beszélgetésre. Tegeződünk, hiszen már több mint 15 éve ismerjük egymást. Kati, sok alkalommal és formában találkoztunk veled munkásságod alatt, de kevesen tudjuk, hogyan kerültél kapcsolatba ezzel a területtel?

–      1980-as évek első felében költöztem Budapestre. A gyermekorvosként végzett kórházi gyógyítási munkát felcseréltem Egészségügyi Minisztériumi munkára. Amikor a férjem külszolgálatot teljesített, akkor vele tartottam, így Olaszországban éltünk egy ideig. Hazatérésünk után pályázatot adtam be a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének (BOMI) vezetői állására és 1992.05.01. nappal a BOMI igazgatója lettem. Abban az időben a napközbeni kisgyermekellátás a gyermekegészségügy határterülete volt, a BOMI-nak a Magyarországon működő bölcsődék szakmai módszertani segítése volt a feladata. A szakmai teammel bejárva az országot ismertem meg igazán a bölcsődék működését.

–      Milyen volt a bölcsődei ellátás helyzete abban az időben?

–      A bölcsődei férőhelyek száma a 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején fokozatosan csökkent, ennek mértéke megközelítette az 50%-ot, és az intézmények szakmai megítélése is romlott. A fenntartás önkormányzati feladat volt, de állami támogatás hiányában ez egyre nehezebb volt.  Megjelent az ellátási hiány, elsősorban a közepes és kisebb településeken.

–      Ez a nehéz helyzet bizonyára változásért kiáltott. Milyen javaslat született a megoldás érdekében?

–       A BOMI működését az jellemezte, hogy a módszertani levelek és azokban megfogalmazott ajánlások, elvek összeállítását, publikálását és bevezetését mindig kutatás előzte meg. Az országos tapasztalatok alapján (észlelve a helyzetet próbáltunk tájékozódni) és a nemzetközi kapcsolatokat kihasználva körbenéztünk külföldön, pl. Londonban szakmai látogatásokat tettünk. Láttunk olyan kislétszámú, költséghatékony, családias szolgáltatásokat, amelyekhez hasonlóak elterjedése segíthetné a hazai ellátási hiány csökkentését és azt gondoltuk, hogy ilyen megoldásokban itthon is gondolkodhatnánk.

Egy pályázat segítségével lehetőségünk volt több neves munkatárssal közösen körvonalazni a családi napközik alapelveit, feltételeit. A projektben az akkori egészségügyi és szociális minisztérium elvi támogatásával a BOMI mellett Kiskunhalas város önkormányzata is részt vett. Kiskunhalas városában indítottunk pilot programot arra, hogy tapasztaljuk, miként tud ez a valóságban működni, így 1995.09.01-én megnyílt az első családi napközi. A tárgyi feltételekről, a biztonságról, a nevelés-gondozásról füzetek jelentek meg, a feladatokra felkészítettük a leendő működtetőket. Időközben angol partnereinknek is bemutattuk a szolgáltatást és konferenciát szerveztünk.

A pozitív tapasztalatok után egymás után nyíltak meg a családi napközik, mindez alapot adott arra, hogy dolgozzunk annak érdekében, hogy a bölcsőde mellett a kisgyermeknevelés palettáján jelenjen meg a családi napközi, kerüljön be a szolgáltatás a gyermekvédelmi törvénybe.

A kistelepülések voltak a fókuszunkban, ma úgy mondanánk, hogy klasszikus módon, a nagycsaládos életformát mintázó szolgáltatás képét alkottuk meg, ahol a szolgáltató a saját otthonában vagy bérelt helyen, akár a saját gyermeke(i) mellett fogad gyermekeket, maximálisan 5 fő létszámban.

–      Hogyan indultak az elsőt követő szolgáltatások, miként lett országosan elterjedt a szolgáltatásforma?

–       Pályázati programként családi napközik indítását segítő tanácsadók számára is kidolgoztunk és indítottunk programot, ennek eredménye lett az új 5 családi bölcsőde, több játszócsoport, játékkölcsönző és felügyeleti csoport.

A Gyermekvédelmi törvénybe bekerült a családi napközi ellátási forma napközbeni ellátásként, ahol az ellátottak életkora 10 hónapostól 14 éves korig terjedt. Nem sok szolgáltatás vállalta be a széles korcsoportot, a családi napközik specializálódtak egy-egy korcsoportra. Konferenciákon, szakmai napokon népszerűsítettük a családi napközi ellátási formát.

A BOMI 1998. évi megszűnése után 2001-ben meghívást kaptam, hogy a napközbeni kisgyermekellátás referenseként végezzek munkát a szakminisztériumban, ahol a korábbi tapasztalataimat tudtam hasznosítani a szolgáltatási forma erősödése érdekében.

 2000-ben létrehoztam a székesfehérvári Csemete Alapítvány Gyermekcentrumát, ahol 45 férőhelyes bölcsőde mellett elindítottunk egy családi napközit is. Az életemben eljött az a pont, amikor a munkámban összeforrt az elmélet a gyakorlattal.

Miután az első szolgáltatásokat követően terjedni kezdett országosan ez a szolgáltatási forma, fontos lépés volt, hogy 2003-ban megalakult a MACSKE, a családi bölcsődék érdekvédelmi szervezete. A MACSKE és más, képzésre jogosultságot szerzett civil szervezet sok 40 órás felkészítő tanfolyamot tartott és adott tanúsítványt országszerte, népszerűsítve ezt az ellátási formát. A szolgáltatások indítói között sokan rendelkeztek valamilyen gyermekneveléssel kapcsolatos tudással, végzettséggel: bölcsődei gondozók, óvónők, tanítók, pedagógusok, szociális munkások is jelentkeztek felkészítő tanfolyamra.

Fordulatot jelentett, amikor a 2003 évben a családi napközik is kaphattak központi költségvetési támogatást, azaz normatívát. Az akkori induló összeg az évek során fokozatosan emelkedett, az éves osztószám csökkent és ma már többlettámogatás igényelhető sajátos neveli igényű, korai fejlesztésre és gondozásra jogosult, hátrányos helyzetű kisgyermekek ellátása esetén. SNI/KFJ ellátás státuszhoz kötött, ehhez általában hosszú út vezet, sok idő telik el az észlelés és a diagnózis, státusz megállapítása között. Az érintett kisgyermekek számára előnyös a kislétszámú csoport. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a sajátos nevelési igényű vagy korai fejlesztésre és gondozásra jogosult kisgyermekek száma évről évre nő.

Noha a támogatás összege jelentősen növekedett, a működési költségek hasonló módon emelkedtek, így a szülők által fizetett díj összege is jellemzően emelkedett.

–      Mit gondolsz, mi segíthette a családi napközik elterjedését a kezdetek és a finanszírozás bevezetése után?

–      A csökkenő születésszám miatt kiemelten fontossá vált a családok támogatása, aminek szükségszerűen szolgáltatásokban is meg kellett jelenni és emellett a társadalombiztosítási juttatások is megváltoztak az idők során. Érdekes módon a nagyobb városokba létesült több szolgáltatás és egyre többet szerveztek hálózatokba. A családi napközik számára fontos volt a szülők véleménye, bevonódása az ellátás helyi szervezésében, igényekhez történő igazításában. A szolgáltatások előnye volt a rugalmasságuk, a munkaidőhöz, heti munkarendhez való alkalmazkodás, heti nem minden napon történő ellátás lehetősége az intézményekben nem volt biztosítható. Az intézmények nem tudtak rugalmasan reagálni ezekre a felmerülő igényekre. A szolgáltatások, a családi napközik ezekhez a szülői igényekhez tudtak alkalmazkodni.

–      2016-2017 években éles váltás történt, hogyan élted meg ezt az újabb jelentőségteljes időszakot?

–      Kétségkívül intenzív idők jöttek. A családi napközi ellátási forma átalakult, a családi bölcsőde ellátási forma került bevezetésre. Az elnevezésben megmaradt a családi, a bölcsőde megnevezést kapták a bölcsődei korcsoportot ellátó szolgáltatások. Külön vált a napközbeni gyermekfelügyelet, ami már nem kaphatott állami támogatást.

Az óvodakötelezettség szabályai is megváltoztak időközben. A hagyományos bölcsődei intézmény mellett megjelent a mini bölcsőde, ami szintén intézményi kategória. 2017.01.01.-től minden szolgáltatónak az új formákban kellett megkezdeni a működést. Egy kiemelt projektben mentorok és koordinátorok közreműködésével a terület támogatást tudott kapni és ennek keretében tájékoztató anyagok készültek a családi bölcsődéről, a munkahelyi bölcsődéről, a napközbeni gyermekfelügyeletről és az alternatív napközbeni ellátásról. A mentorok és a koordinátorok az ország egész területén személyesen nyújtottak segítséget a változások kapcsán felmerülő kérdések megválaszolásában.

A 2017-es évet megelőzően is igény merült fel arra, hogy a felkészítő 40 órás tanfolyam anyagát és időtartamát bővítsük ki, legyen 100 órás a képzés és a jelentkezés feltétele legyen középfokú végzettség. Ez a 2017 évi változással bevezetésre is került.

A szolgáltatási forma szakmai fejlődésének szükségessége az irányítás részérő felvetette a módszertani munka megszervezésének kérdését. A szakmai érdekképviseleti szervezet, ami időközben a változásokra tekintettel módosította elnevezését, 2018-ban a szakminisztériumtól 5 éves időtartamra Módszertani Szervezet kinevezést kapott. Megszerveztük az operatív munka feltételeit, helyet és kapacitást a feladat ellátására.  A MACSKE, minisztériumi pályázat alapján, mint egyedüli képző szervezte és végezte a tanúsítványt adó tanfolyamokat. A képzésben hangsúlyt kaptak a kisgyermekek fejlődéséről szóló ismeretek, fenntartói feladatok és a gazdálkodási ismeretek is és bevezetésre került a továbbképzési rendszerünk is.

Ez sokrétű feladatot jelentett: szakmai programok véleményezése, szakmafejlesztés, oktatás – tanfolyamtervezés, továbbképzés szervezése, továbbképzés nyilvántartása, szakértő team összeállítása. Minden megyében jártunk, a kormányhivataloknál bemutatkoztunk, rendszeresen kapcsolatot tartottunk. A szakértők a kormányhivatali ellenőrzési eljárások keretében látogatásokat tettek a családi bölcsődékben. Mintegy 1600 látogatás, 700 szakmai programvéleményezése történt itt. Mindezen feladatok elvégzésére a pénzügyi fedezetet a Minisztérium biztosította.  A korábbi felkészítő tanfolyamból 100 órás képzés lett, sokan részesültek kiegészítő képzésben, alapképzésben az 5 év alatt, többféle témában továbbképzést indítottunk, folyamatosan szerveztünk is ezeket, hiszen a szolgáltatás nyújtók számára 3 évente minimum egy alkalommal továbbképzési kötelezettséget ír elő a jogszabály. A továbbképzésekhez szakmai anyagokat készíttetünk és a továbbképzéseket akkreditáltattuk. Kidolgozásra került a nevelő-gondozó munka szakmai standardja „A gyermekek napközbeni ellátásához illeszkedő standard” címmel. Felmérést készítettünk a hálózatokban dolgozó koordinátorok helyzetéről. Felkérést kaptunk arra, hogy mentorként működjenek közre a MACSKE szakértői a hazai és uniós pályázatoknál, szakmai tanáccsal segítsék a pályázókat családi bölcsődék vagy munkahelyi bölcsődék létrehozásában.

Volt befejezetlen fejlesztésünk is, új típusú, magasabb óraszámú képzési programot dolgoztunk ki, de ennek elfogadtatására, megvalósítására már nem volt lehetőség.

A módszertani munka 2023 évben véget ért. 2022 évben leköszöntem a MACSKE elnöki posztjáról, 2023 évben a módszertan vezetését is befejeztem.

–      Hosszú éveken át a kisgyermeknevelés, a napközbeni gyermekellátás, a családi napközik majd családi bölcsődék iránti töretlen elkötelezettséggel láttad el a kapott feladatokat. Visszatekintve a három évtizednyi kitartó munkádra mi jelentette a legfontosabb vonalat, a legjobb élményt számodra?

–      A folyamat volt maga az élmény, a nulláról el tudtunk vezetni egy új szolgáltatás típust odáig, hogy fel tudja venni a versenyt a bölcsődei ellátással, ami jóval nagyobb múltra tekint vissza. Értékes emberek, sokféle tudással csatlakoztak és hoztak létre szolgáltatásokat. Időközben sokfajta tudással rendelkező szakemberrel dolgozhattunk együtt, ez mind a fejlődést szolgálta.

–      Mint ahogyan az a legtöbbünk életében adódik, bizonyára a szakmai karrieredben bejárt úton érhetett csalódás. Ha volt ilyen, mi jelentette számodra a siker elmaradását vagy a mélyebb csalódást?

–      2017 ében bekerült a Gyermekvédelmi törvénybe és a szakmai rendeletben a munkahelyi bölcsőde ellátási forma is. Sajnos ez nem sikertörténet, a munkáltatók nem tudnak a munkahelyi bölcsőde szakmai kritériumaival foglalkozni és nincs is ilyen irányú törekvés. A munkahelyek nem érzik magukénak a kihívást, hogy a szolgáltatás szakmai oldalát érintően azzal érdemben foglalkozzanak és használják az ebben rejlő lehetőségeket. Így mai napig ez a forma nem tudott elterjedni, csupán mintegy 25-30 ilyen szolgáltatás létesült.

Nem tudtam úgy átadni a módszertani stafétát az utódnak, ahogyan én azt szerettem volna. Tettem erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a folyamatokat ismertessem, átadjam azoknak, akik átveszik ezeket, de ez nem az én elvárásaimnak és a terveimnek megfelelően történt.

–      A jövőt tekintve milyen lehetőségeket látsz és mit javasolnál a családi bölcsődék közösségeinek?

–      Szeretném, ha a családi bölcsődék folyamatosan szem előtt tartanák a szolgáltatásaik minőségi fejlesztését. A tudásuk bővítése, a folyamatos önképzés, a magasabb szintű képzés bevezetése lehet az út ahhoz, hogy a szolgáltatások minél jobb minőségű, fenntartható bölcsődei ellátást biztosíthassanak és egyben sikeres fenntartók is lehessenek. Lobbizzanak a megfelelő szintű állami támogatásért, nyissanak a sajátos nevelési igényű kisgyermekek ellátása irányában és próbáljanak kapcsolatba lépni az ellátási területükön működő munkahelyekkel, felajánlva a dolgozóik gyermekei számára biztosítható férőhelyeket.

Őszintén vallom, hogy élmény volt ezen a területen dolgozni, sokat tanultam a munkatársaimtól a szakma, a gyermek szeretetéről, a jó ügyek melletti kiállásról, mely egésszé tette a szakmai pályámat.

–      Gratulálok a fantasztikus, minden eddiginél magasabb rangú elismeréshez! Azt hiszem, sokunk nevében mondhatok hálás köszönetet mindazért a munkáért, amit a napközbeni gyermekellátás területén végeztél.

Előző posztjaink

Előző posztjaink