Családi Bölcsődék

Menu

Családi bölcsőde létrehozása – 1. rész: A fenntartó

Szerző: Nyári Szilvia – Dátum: 2025. 03. 19.

Szerző: Nyári Szilvia – Dátum: 2025. 03. 19.

családi bölcsőde_létrehozás_1 rész_illusztráció_cikk
Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Legutóbbi bejegyzések

Amikor egy családi bölcsőde jön létre, az egy izgalmas hosszútávú projekt első két jelentős szakaszának elért mérföldköve. Ezen két szakasz a tervezés és az engedélyeztetés. Utóbbit hétköznapi szóhasználatban nevezzük így, hivatalos nyelven az engedélyes (családi bölcsőde) Szolgáltatói Nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló közigazgatási eljárásról van szó.

Mind minden projektet, kívánatos egy ilyet is a tervezéssel kezdeni. Írássorozatunkat elsősorban a tervezés fázisában lévő leendő fenntartóknak, családi bölcsőde működtetőknek ajánljuk. Általános információt gyűjtöttünk össze, melyet a közzététel napjáig aktualizáltunk. Az írásokat bővíteni és frissíteni fogjuk tapasztalataink és olvasói jelzések alapján. Főként olyan körülményeket, tényezőket emelünk ki, amikre jellemzően sok kérdés érkezett az elmúlt fél év során.

Amennyiben engedélyeztetési folyamatot szeretnénk elindítani, akkor döntenünk kell, hogy milyen fenntartói formában akarjuk működtetni a létrehozandó családi bölcsődét.

A családi bölcsőde működtetéséhez a fenntartónak megfelelő jogi formát kell választania. Magyarországon a következő fenntartói formák lehetségesek:

  1. Önkormányzati fenntartás
  • Kiknek ajánlott? Helyi önkormányzatok vagy társulások számára, akik közfeladatként kívánják ellátni a bölcsődei szolgáltatást.
  • Előnyök:
    • Magasabb állami finanszírozás érhető el.
    • Stabil működés, hosszú távú fenntarthatóság.
  • Hátrányok:
    • Kötöttebb szabályozás, bürokratikusabb eljárásrend.
    • Önkormányzati döntésekhez kötött.
    • Intézményi formát preferál, ami magasabb beruházási és fenntartási költséget jelent.
  1. Egyházi fenntartás (nem állami, egyházi fenntartás)
  • Kiknek ajánlott? Egyházi jogi személyek számára, akik hitéleti neveléssel kívánják kiegészíteni a bölcsődei ellátást.
  • Előnyök:
    • Az állami normatíva magasabb lehet, mint a nem állami és nem egyházi fenntartás esetén.
    • Az egyházak számára külön pályázati és támogatási lehetőségek érhetők el.
  • Hátrányok:
    • Vallási alapú nevelés miatt szűkebb célközönség.
    • Az egyházak működési szabályaihoz kötött.
  1. Civil szervezet (egyesület, alapítvány) általi fenntartás (nem állami, nem egyházi fenntartás)
  • Kiknek ajánlott? Olyan szervezetek számára, amelyek nonprofit alapon kívánnak gyermekellátást biztosítani.
  • Előnyök:
    • Lehetőség adománygyűjtésre, pályázati források bevonására.
    • Rugalmasabb működés, mint az önkormányzati vagy egyházi fenntartás esetén.
    • Normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet (fajlagos támogatás 100%-a).
  • Hátrányok:
    • Pénzügyi fenntarthatóság nehezebb lehet, ha nincs állandó támogatás / költségvetési támogatás.
    • Számviteli és adminisztratív terhek – nincs külön erőforrás rá. (pl. közhasznúsági jelentés készítése, több igénybe vett szolgáltatás szükséges).
  1. Nonprofit gazdasági társaság (Nonprofit Kft.) általi fenntartás
  • Kiknek ajánlott? Olyan vállalkozások számára, amelyek nem a profitszerzésre helyezik a hangsúlyt, hanem a közfeladat-ellátásra.
  • Előnyök:
    • Normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet. (fajlagos támogatás 100%-a)
    • Rugalmas működési forma.
    • Egyszerűbb működtetés, mint egyesület vagy alapítvány esetén.
  • Hátrányok:
    • A nyereség nem osztható fel, hanem a tevékenységre kell fordítani.

 

Megjegyzés: Fenntartó lehet forprofit gazdasági társaság (Bt, kft, zrt, etc.) is, azonban ez a
választás ritka, mivel a forprofit cégek a központi költségvetési támogatás fajlagos
összegének 30%-ára lehetnek jogosultak.

  1. Egyéni vállalkozó általi fenntartás
  • Kiknek ajánlott? Azoknak a szakembereknek (pl. kisgyermeknevelőknek), akik saját maguk szeretnék működtetni a családi bölcsődét, egyéni felelősségvállalással.
  • Előnyök:
    • Nagyobb rugalmasság a működésben.
    • Gyorsabb adminisztratív eljárások.
  • Hátrányok:
    • Normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet – de csak a fajlagos összeg 30%-a erejéig.
    • Teljes anyagi felelősség a fenntartót terheli, aki egyben a vállalkozó természetes személy is.
    • Pénzügyi fenntarthatóság nehezebb lehet.

Melyik fenntartói forma a legmegfelelőbb?

Ezt mindig a lehetőségek, a kitűzött célok és a helyi területi viszonyok és a projektgazda prioritásai döntik el, például:

  • Ha szeretnétek normatív támogatást igényelni: akkor önkormányzati, egyházi, civil szervezeti vagy nonprofit kft. fenntartás javasolt.
  • Ha teljes rugalmasságra van szükség: az egyéni vállalkozás vagy a nonprofit kft. lehet jó választás.
  • Ha közösségi finanszírozásra is építenétek: akkor egy egyesület vagy alapítvány lehet előnyös.

A fenntartói forma kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a jogszabályi előírásokat, az adózási lehetőségeket és a támogatási rendszereket is. E kérdéskörben érdemes könyvelővel, adótanácsadóval konzultálni, hogy a legoptimálisabb lehetőséget tudjátok kiválasztani.

A civil fenntartás lehetséges formái közé az egyesület és az alapítvány tartozik, mivel mindkettő alkalmas közhasznú gyermekellátási feladatok ellátására, például családi bölcsőde működtetésére. Az alábbi táblázatos összehasonlítás segít megérteni a két forma közötti különbségeket a létrehozás feltételei, működtetés, adminisztráció bonyolultsága és költségesség szempontjából.

Egyesület vs. Alapítvány Összehasonlítás

Szempont

Egyesület

Alapítvány

Létrehozás feltételei

Legalább 10 alapító tag szükséges.

Egyetlen alapító is létrehozhatja.

Alapító okirat tartalma

Tartalmaznia kell a célokat, működési szabályokat és a tagok jogait. (alapszabály)

Meghatározza a célokat, az alapítói vagyont és a kuratórium összetételét. (alapító okirat)

Alapítói vagyon

Nem kötelező induló vagyon, de működéshez szükséges forrásokat biztosítani kell.

Kötelező induló vagyon, amelynek elegendőnek kell lennie az alapítvány céljainak megvalósítására.

Döntéshozó szerv

Közgyűlés (tagok döntéshozatali fóruma), amely választja az egyesület elnökségét.

Kuratórium, amely az alapító által kijelölt tagokból áll, nincs tagság.

Működés és fenntartás

Az egyesület tagokból áll, akik részt vesznek a döntéshozásban és működtetésben.

Az alapítvány célhoz kötött, nincs tagság, a kuratórium kezeli és irányítja a működést.

Adminisztrációs bonyolultság

Közepes – Közgyűléseket kell tartani, vezetőséget kell választani, tagdíjak vagy egyéb bevételek kezelését adminisztrálni kell.

Magasabb – A kuratórium feladata a működtetés, nincs tagsági struktúra, de évente jelentést kell készíteni a működésről.

Költségesség

Alacsonyabb, mivel nincs kötelező induló vagyon. Az alapítás és fenntartás kevesebb adminisztrációval jár.

Magasabb indulóköltségek a kötelező alapítói vagyon miatt.

Pályázati lehetőségek

Az egyesület aktív működése (tagdíjak, rendezvények) folyamatos bevételi forrást biztosíthat.

Alapítványként is lehet pályázni, de elsősorban alapítványi tőkéből és támogatásokból működik, tagdíj nem lehetséges.

Normatív támogatásra jogosultság

Igen, ha pl: hazai forrású pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy uniós pályázatból hoz létra családi bölcsődét, vagy ellátási szerződést köt az önkormányzattal.

Igen, ha pl: hazai forrású pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy uniós pályázatból hoz létra családi bölcsődét, vagy ellátási szerződést köt az önkormányzattal. Az alapítvány stabilabb pénzügyi hátteret biztosíthat a fenntartásra, amennyiben a működése során érvényesülnek a klasszikus alapítványi jellemzők.

Megszüntetés

A közgyűlés dönthet a megszüntetésről, de a vagyon csak közérdekű célra fordítható.

Az alapítónak nincs joga visszavonni a vagyont, az csak a kitűzött céloknak megfelelően használható fel.

Szempont

Egyesület

Alapítvány

Létrehozás feltételei

Legalább 10 alapító tag szükséges.

Egyetlen alapító is létrehozhatja.

Alapító okirat tartalma

Tartalmaznia kell a célokat, működési szabályokat és a tagok jogait. (alapszabály)

Meghatározza a célokat, az alapítói vagyont és a kuratórium összetételét. (alapító okirat)

Alapítói vagyon

Nem kötelező induló vagyon, de működéshez szükséges forrásokat biztosítani kell.

Kötelező induló vagyon, amelynek elegendőnek kell lennie az alapítvány céljainak megvalósítására.

Döntéshozó szerv

Közgyűlés (tagok döntéshozatali fóruma), amely választja az egyesület elnökségét.

Kuratórium, amely az alapító által kijelölt tagokból áll, nincs tagság.

Működés és fenntartás

Az egyesület tagokból áll, akik részt vesznek a döntéshozásban és működtetésben.

Az alapítvány célhoz kötött, nincs tagság, a kuratórium kezeli és irányítja a működést.

Adminisztrációs bonyolultság

Közepes – Közgyűléseket kell tartani, vezetőséget kell választani, tagdíjak vagy egyéb bevételek kezelését adminisztrálni kell.

Magasabb – A kuratórium feladata a működtetés, nincs tagsági struktúra, de évente jelentést kell készíteni a működésről.

Költségesség

Alacsonyabb, mivel nincs kötelező induló vagyon. Az alapítás és fenntartás kevesebb adminisztrációval jár.

Magasabb indulóköltségek a kötelező alapítói vagyon miatt.

Pályázati lehetőségek

Az egyesület aktív működése (tagdíjak, rendezvények) folyamatos bevételi forrást biztosíthat.

Alapítványként is lehet pályázni, de elsősorban alapítványi tőkéből és támogatásokból működik, tagdíj nem lehetséges.

Normatív támogatásra jogosultság

Igen, ha pl: hazai forrású pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy uniós pályázatból hoz létra családi bölcsődét, vagy ellátási szerződést köt az önkormányzattal.

Igen, ha pl: hazai forrású pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy uniós pályázatból hoz létra családi bölcsődét, vagy ellátási szerződést köt az önkormányzattal. Az alapítvány stabilabb pénzügyi hátteret biztosíthat a fenntartásra, amennyiben a működése során érvényesülnek a klasszikus alapítványi jellemzők.

Megszüntetés

A közgyűlés dönthet a megszüntetésről, de a vagyon csak közérdekű célra fordítható.

Az alapítónak nincs joga visszavonni a vagyont, az csak a kitűzött céloknak megfelelően használható fel.

Melyiket érdemes választani?

  • Ha közösségi működést szeretnétek és a tagok aktívan részt vennének a bölcsőde fenntartásában: EGYESÜLET tekinthető kedvezőbb választásnak.
  • Ha stabil pénzügyi alapokat akartok létrehozni, és hosszú távú, tagoktól független működés a cél: ALAPÍTVÁNY tekinthető kedvezőbb választásnak.
  • Ha kisebb indulótőkével rendelkeztek és egyszerűbb működést szeretnétek: EGYESÜLET könnyebben fenntartható.
  • Ha nagyobb tőkét tudtok biztosítani és biztosítani akarjátok a fenntartás folytonosságát: ALAPÍTVÁNY formátum kedvezőbb lehet számotokra.

Nos, az alapítói szándék és prioritások mentén megfelelő fenntartói forma kiválasztása egy lényeges pont, egyike a szükséges alapköveknek ahhoz, hogy a családi bölcsőde létrehozása és működtetése sikeres lehessen.

Jövő héten új témával foglalkozunk: a családi bölcsőde személyi feltételeivel.

Ha szeretnéd profi segítséggel megvalósítani saját családi bölcsődédet, tekintsd meg szolgáltatásainkat az alábbi linkeken!

Előző posztjaink

Előző posztjaink